A magyar borkultúra gyökerei egészen a római korig nyúlnak vissza. Magyarország büszkén áll a bortermelés európai élvonalában, sőt, meglepő módon még Ausztriát, Görögországot és Bulgáriát is maga mögé utasítja. Cikkünkben bemutatjuk a híres magyar borok fajtáit, jellegzetességeit és a minőségi termékkínálatunkat!
Tokaji Aszú és Szamorodni
Ezek édes desszertborok a magyarországi Tokaji borvidékről. Általában különböző fajták keverékei, de mindig nemes rothadással érintett szőlőfürtökből készülnek. Sok esetben a fő fajta a furmint (ritkábban a Hárslevelű vagy a Muscat Lunel), ritkán előfordul, hogy más őshonos fajtáké a főszerep. Mindenesetre egy valami igaz: édes desszertbor kategóriában nincs semmi, ami felvehetné a versenyt az Aszúval és a Szamorodnival.
Bikavér
Az egri és szekszárdi borvidéken termelt száraz, vörös, élénk savakkal rendelkező, közepes vagy telt testű borok. Fő fajtája a Kékfrankos (Blaufränkisch), de a házasításban három másik fajtának is (pl. Kadarka, Cabernet Franc, Merlot) szerepelnie kell, mivel meghatározása szerint egyik szőlőfajta borának karaktere sem dominálhat benne. Egerben a Bikavér elnevezés a 19. század elején még a mély színre utalt, de az utóbbi időben a név a régió legmagasabb minőségű vörösbor-keverékét jelöli.
Száraz furmint
A Kárpát-medencében őshonos faja. A száraz furmint fő jellemzője az extra vastagság, krémes és vajas textúra, egyre népszerűbb a fiatalabb borfogyasztók körében. A fő termőterületek Tokaj és Somló, de Egerben és a Balaton környékén is találhatunk jó furmintokat. Mivel a termőterületek vulkanikus talajokon helyezkednek el, ezért a száraz furmint férfias, határozott bornak számít.
Kékfrankos
A kékfrankos a legtöbbet telepített szőlőfajta és a legnépszerűbb vörös szőlőfajta Magyarországon. Egerben és Szekszárdon is a Bikavér házasítás nélkülözhetetlen alkotóeleme, de egyedül is remekül megállja a helyét. Sopronban a helyi talaj (gneisz) egyedi illatot és hosszú élettartamot kölcsönöz az ízének. A déli borvidékek (Szekszárd és Villány) termelői előszeretettel érlelik 6-12 hónapig tölgyfahordóban.
Olaszrizling
Országszerte elterjedt fajta, friss, ropogós, könnyen fogyasztható, félsemleges stílusú borokat ad, míg a tölgyfás érlelés (általában 500 literes vagy nagyobb méretű használt tölgy) mélységet és plusz réteget ad a bornak. Az olaszrizling a magyar "fröccskultúra" alapja, különösen a forró nyári időszakban. Az emberek inkább mérsékeltebb alkoholtartalmú italokat fogyasztanak, ezért a bort szikvízzel keverik.
A minőségi magyar borok kiváló italok, minden kortyukban ott rejlik egy csipetnyi Magyarország a gazdag történelméből és kultúrájából.