A kukorica az egyik legősibb gabonánk. Közép-Amerikából származik, ahol az őslakosok A bulgur a török és a közel-keleti konyha kedvelt alapanyaga.
A bulgur úgy készül, hogy a búzát nem teljesen érett állapotban betakarítják, előfőzik vízben vagy gőzben, kiszárítják, majd összetörik. Mivel az egész búzaszemet felhasználják, így a korpa és csíra részben lévő értékes tápanyagok benne maradnak.
Mivel külalakra hasonló a rizshez és elkészítése is nagyon egyszerű, könnyen beilleszthető a táplálkozásba, változatosabbá és egészségesebbé teheti az étrendet, ha fehér rizs vagy például tarhonya helyett bulgurt használunk. Mellette szól még, hogy fele annyi idő alatt megpuhul, mint a barna rizs

A hajdina rostokban gazdag, ami nemcsak az emésztést segíti és enyhíti a székrekedéses panaszokat, de vércukor- vagy koleszterinproblémák esetén is előnyös. Glikémiás indexe alacsony, így cukorbetegeknek, inzulinrezisztenciásoknak és fogyókúrázóknak is ajánlott.

„A" minőségű, félkész, előfőzött gyors rizs

Jázmin rizs, "A" minőségű

Fényezetlen „A" minőségű rizs

A bulgur nem más, mint tört búza, amelyből adódik, hogy nagyon gazdag rostokban, ásványi anyagokban és vitaminokban egyaránt. Ezek mellett magnézium, kálium, foszfor és folsav tartalma is magas. Az utóbbi előnye miatt kifejezetten ajánlott kismamáknak is, de fogyókúrázók és cukorbetegek is bátran fogyaszthatják magas rosttartalmának köszönhetően. Hasznos táplálékforrás az idegrendszer és az anyagcsere megfelelő működéséhez, mivel a többi gabonához hasonlóan B1-, B2-, B6-vitaminokhoz juthatunk hozzá, nem mellesleg pedig kiemelkedően magas E-vitamin tartalma. Az alapvetően semleges ízű bulgurt leginkább köretként használják, például rizs helyettesítőjeként, de zöldségekkel összekeverve frissítő salátát is készíthetünk belőle, emellett Indiában tejberizshez hasonló édességet is főznek belőle.

Amennyire egyszerű ételnek tűnik, a barna rizs annyira dúskál különféle vitaminokban, antioxidánsokban és ásványi anyagokban. Szénhidrát- és a kalóriatartalma nagyjából megegyezik a fehér rizzsel, minden egyéb tekintetben azonban jócskán kenterbe veri azt. Egy tálnyi barna rizs megközelítőleg 216 kalóriát és 44 gramm szénhidrátot, emellett 3,5 grammnyi rostot és 5 gramm növényi fehérjét tartalmaz. Gazdag B1-, B3-, B6- és B5-vitaminokban, jelentős mennyiségben tartalmaz olyan ásványi anyagokat, mint a vas, a magnézium, a cink, a foszfor, a réz, a mangán és a szelén, emellett található benne még B2-vitamin (riboflavin), kalcium, kálium és folsav is.

A pázsitfüvek családjába tartozó egyik legfontosabb gabonanövényünk. Minőségétől függően kategóriákba sorolják, amelyben az idegen anyag és a törött szem a két fő szempont.

A bulgur nem más, mint tört búza, amelyből adódik, hogy nagyon gazdag rostokban, ásványi anyagokban és vitaminokban egyaránt. Ezek mellett magnézium, kálium, foszfor és folsav tartalma is magas. Az utóbbi előnye miatt kifejezetten ajánlott kismamáknak is, de fogyókúrázók és cukorbetegek is bátran fogyaszthatják magas rosttartalmának köszönhetően. Hasznos táplálékforrás az idegrendszer és az anyagcsere megfelelő működéséhez, mivel a többi gabonához hasonlóan B1-, B2-, B6-vitaminokhoz juthatunk hozzá, nem mellesleg pedig kiemelkedően magas E-vitamin tartalma. Az alapvetően semleges ízű bulgurt leginkább köretként használják, például rizs helyettesítőjeként, de zöldségekkel összekeverve frissítő salátát is készíthetünk belőle, emellett Indiában tejberizshez hasonló édességet is főznek belőle.

A sokoldalú, több néven is ismert gabonaféle belföldről származik, melynek termesztése leginkább Nyugat-Magyarországra jellemző. Az apró szemű Gersli felhasználása hazánkban már a honfoglalás korig visszamenőleg fellelhető a konyhákban. Fogyasztására igen sok formában van lehetőség, mivel használják sörgyártás alapanyagként, köretként, édesítőszerként, sőt, még kávépótlékként is a hagyományos elkészítések mellett.

A pázsitfüvek családjába tartozó egyik legfontosabb gabonanövényünk. Minőségétől függően kategóriákba sorolják, amelyben az idegen anyag és a törött szem a két fő szempont.

A durumbúza szemeinek őrléséből származó, eredeti elkészítési mód szerint kézzel sodort, belisztezett gabonaféle nem más, mint a kuszkusz, az arab konyhából kezdte meghódítani a reformkonyhát. A neve is erre utal, amely berberül körülbelül annyit tesz: jól megsodort. A kuszkusz fehérjében, valamint a többi gabonaféléhez hasonlóan B1, B2, B5, és B6 vitaminban is rendkívül gazdag. A semleges ízéből adódóan rendkívül sokoldalú, így készülhet belőle levesbetét, köret saláta vagy töltelék is, sós és édes változatban egyaránt.

Magas fehérjetartalma miatt kifejezetten ajánlott vegetariánus étrendhez. Rostban gazdag, komplex szénhidrát forrás, mely a legtöbb ásványi anyagot tartalmazó gabonaként van számon tartva. A mellett, hogy tápláló, telít, még cukorbetegek is fogyaszthatják – természetesen bele számolva a napi ch mennyiségbe. Fogyni vágyóknak is belefér ebédre, de mindenképpen érdemes ez esetben (is) mértékkel enni, és a köret egy részeként zöldséget fogyasztani.

A pázsitfüvek családjába tartozó egyik legfontosabb gabonanövényünk. Minőségétől függően kategóriákba sorolják, amelyben az idegen anyag és a törött szem a két fő szempont.