A tönkölybúza a bronzkortól kezdve a középkorig fontos szerepet játszott a népélelmezésben. Magyarországon a 19. század végéig termesztették. Napjainkban reneszánszát éli a neki tulajdonított jótékony egészségügyi hatásoknak köszönhetõen.
Fehérjetartalma felülmúlja a hagyományos búzáét. Vitamin- és ásványi-anyag-tartalmára jellemzõ, hogy megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin csoport (a B12-vitamin kivételével), de niacin- és E-vitamin tartalma sem csekély. Számos fontos ásványi anyagból is többet tartalmaz, mint a közönséges búza. Felhasználása nem különbözik a közönséges búzából készült lisztétől.

Hajtatásra alkalmas hibrid (üvegház, fűtött és fűtés nélküli fólia). Termése sötétzöld, egyenes, sima, csaknem nyak nélküli, kb. 30-32 cm-es.

Az akácméz magas gyümölcscukor-tartalma miatt a legkevésbé kristályosodó mézünk. Világos színe, akácvirág illata, és mellékíz nélküli aromája egyedivé teszi. A cukorbetegek akácmézet szoktak kérni amit orvosi egyeztetéssel mértékkel fogyaszthatnak, mert a gyümölcscukor lassan alakul át a szervezetben az azonnal felhasználásra kerülő szőlőcukorrá. Így a vércukor szintet nem ugrasztja meg hirtelen.

A kifli szavunkat a németből vettük át – „Kipfel”, ami azonban a latin „cippus” szóból származik. Jelentése „cölöp, karó”, valószínű a péksütemény formájára utal. A JÓkenyér kiflik – így óriás változata is - hagyományos tejes tésztából készülnek, saját kovásszal és hosszú érlelési technológiával. Kinyújtás után, felgöngyöljük, és félhold alakúra formázzuk a tésztát. A tészta hosszadalmas pihentetése nem csupán azt eredményezi, hogy kellően össze tudnak érni az ízek, de többek között ennek köszönhető az is, hogy az így készült finomság tovább friss marad. A JÓkenyér óriás kifliből igazán „emberes” szendvics készíthető!

Termékeink tojást, tejet és laktózt, szójababot, zellert, szezámmagot, földimogyorót és dióféléket is feldolgozó üzemben készülnek, ezért- amennyiben összetevőik között külön nem szerepelnek- nyomokban tartalmazhatják ezeket.